Miért szünetelhet az internet elérés? A szolgáltatói kiesés okai, veszélyek, felkészülési lehetőségek

Az internet szolgáltatók (ISP) Magyarországon általában stabil kapcsolatot tudnak adni. Egy 2018-ban publikált adatsorból kiderül, hogy sávszélesség tekintetében Európa középmezőnyébe tartozunk, lásd alábbi ábrát:

30 Mbit/s-os lefedettség a tagállamokban, 2011 és 2017
 
100 Mbit/s-os előfizetések, 2013 és 2017
Szélessávú hozzáférés az Európai Unió tagállamaiban
Forrás: https://op.europa.eu/webpub/eca/special-reports/broadband-12-2018/hu/

Frissebb jelentést nem találtam, valószínűleg az elmúlt négy évben a helyzet meglehetősen javult.
Egy vállalat szempontjából az a lényeges, hogy az interneten az elérhető tartalmak folyamatosan rendelkezésre álljanak. Ha nagyobb, több telephelyes vállalatról beszélünk, akkor a telephelyek adatkapcsolatai miatt az internet hibamentes működése még sokkal fontosabb. Az internetkapcsolat elvesztése termeléskieséssel járhat.
Normál esetben (békeidőben) az internet szolgáltatók a felmerülő hibákat szerződésükben vállalt határidőben állítják helyre. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a szolgáltató saját hibáján kívül, nagyobb időintervallumú leállást produkál.
Nem szeretnék elmerülni a leállás lehetséges okaiban, markológép szétszakít egy vezetéket, stb., inkább egy sajátosságra szeretném felhívni a figyelmet! Az internet szolgáltatók elsősorban saját infrastruktúrájukat értékesítik, azonban önállóan nem képesek lefedni egy teljes országot vagy országokat. Emiatt egymással szerződéses kapcsolatban vannak és egymástól bérlik az infrastruktúrát. Tehát nagyon kicsi az esélye annak, hogy egy internetes elérés kizárólag egy szolgáltató hálózatán keresztül valósuljon meg.
Az előző pár mondat viszont már érthetővé teszi, hogy milyen veszélyek vannak ebben a rendszerben.
Fontosnak tartom itt most kiemelni, hogy maga az internet egy katonai fejlesztés eredménye. A cél olyan hálózat kialakítása volt, ahol egy hálózati ág kiesése nem jelenti a kapcsolat megszakadását, mert több útvonal áll rendelkezésre két pont összekapcsolásához.  Ehhez útválasztó eszközöket fejlesztettek, melyek feltérképezik a hálózatot, analizálják az adott ponton megjelenő forgalmat, és azt különböző megfontolások (útválasztási metodikák) alapján irányítják.
Visszatérve a témánkhoz, tehát egy vállalat szempontjából az a mérvadó, hogy az általa elérni kívánt internet elérési biztonságot, milyen szolgáltatókkal tudja maximalizálni. Itt már többes számot használtam, ami arra utal, hogy mérlegelni érdemes egy vállalat szempontjából az internet megszakadásából származó kitettséget és ez alapján kettő vagy több alternatív szolgáltatóval internet elérésre szerződni. A több szolgáltatóval létrejövő kapcsolatnál azt kell vizsgálni, hogy az alternatív szolgáltató milyen más hálózatokkal, hogyan van kapcsolatban. Ezekre nem fognak egykönnyen választ adni a szolgáltatók, mert ezek az információk az üzleti titkok halmazába tartoznak. Segítségünkre lehetnek a döntésben lefedettségi térképek. Ezeket egymásra helyezve láthatóvá fog válni, hogy hol melyik szolgáltató kapcsolódik a rendszerhez. Nem az a lényeg, hogy egy szolgáltatót ki tudjunk kerülni, hanem az, hogy a vállalat kapcsolódási pontjai a hálózathoz máshol legyenek.
Például jó megoldás lehet egy üvegszálas kapcsolat kiegészítve egy AM-mikrós kapcsolattal (AH).

Állami beavatkozás, okok, felkészülési lehetőségek

Most számunkra egy normál vállalat szempontjai a fontosak, tehát mélységeiben nem merülünk el a kiemelt fontosságú stratégiai rendszerek hálózataiban, atomerőmű, gázerőmű, vízszolgáltatás, stb.
A most következő eszmefuttatás nem a valóság, nincs rálátásom egyetlen állam belső hálózatszabályzó rendszerére sem. A cikk mérete is kemény határokat húz, de megpróbálom összefoglalni a legfontosabbakat.
Az állam alapvetően a stratégiailag kiemelt szolgáltatások hálózatait fogja védeni. Azonban vannak olyan pontok a hálózatban, ahol a magyarországi internet rendszere összeköttetésbe kerül a nemzetközi hálózattal. Ilyen például a BIX, Budapest Internet Exchange. A BIX Budapesten a Viktor Hugo utcában található toronyházban van. A nemzetközi hálózat egyik be- és kilépő pontja. Interneten keresztül történő támadás esetén ezeken a pontokon fog a támadási forgalom megjelenni. Az államnak bizonyos helyzetekben van lehetősége arra, hogy az nemzetközi forgalmat lekapcsolja vagy annak csak bizonyos szűrt részeit engedje elérni. Ennek nemzetbiztonsági jelentősége van.
Az állam – nemzetbiztonsági okokból – korlátozhatja tehát bizonyos nemzetközi szolgáltató, webhely, e-mail szerver, stb. elérhetőségeit.

Bizonyos szolgáltatások elérhetetlensége, hazai vagy külföldi beavatkozás, okok, áthidalási lehetőségek

Meg kell említenem, hogy az internet elérés szabályozása minden állam joga saját határain belül, tehát ha egy szolgáltatás nem érhető el, akkor nem biztos, hogy azt a saját hazánk biztonsága miatt tett intézkedés része, ugyanúgy más állam is „elérhetetlenné” tehet tartalmakat.
Egy vállalat szempontjából az a kérdés merülhet fel, hogy milyen olyan kapcsolatai vannak nemzetközi területen, melyek teljes vagy időleges elvesztése károkat okozhat. Tehát ha egy cég, mondjuk az MS (hotmail) vagy a Google (gmail) levelezőrendszerét használja, akkor egy ilyen helyzetben elvesztheti az egész levelezésének az elérhetőségét, valamint levelezési képességét. Erre a problémára egy válasz van: Válasszunk magyarországi levelező és webhely szolgáltatót, ha Magyarországon üzemelünk.
A nemzetközi cégek kitettsége láthatóan nagyobb, nekik a megoldást alternatív műholdas kapcsolat jelentheti. (Amíg az átjátszóállomásokat le nem kapcsolják, vagy az átvitelt nem kezdik zavarni.)

Frissítés-igényes rendszerek veszélyei, MS Windows és delta sugarú környezete, megoldási lehetőségek

A Windows operációs rendszer a 10-es verzió megjelenésétől kezdődően alapvetően feltételezi az online létet. Ha a frissítéseket kikapcsoljuk, akkor egy idő után a rendszer megáll. Az új 11-es verzió már cloud elérést feltételez, ami számomra már elfogadhatatlan kiszolgáltatottságot jelent.
Ha az MS rendszerei elérhetetlenné válnak, akkor a vállalatoknál működő ilyen operációs rendszerek lassan elhalnak.
Ilyen problémát jelenthetnek az Office és más Windows alá készült alkalmazások, melyeket minden felhasználó megszokott. Ezek is frissítés igényesek.

Mi lehet a kiút?

Jó hír, hogy van!

Most azt fogom leírni, hogy Linux és mindenkinek égnek áll a haja!

Nem, nem kell aggódni. Igen Linux, de mégsem!

Akkor hogyan?

Nos, az elmúlt években a Linux fejlesztések eljutottak oda, hogy egy böngésző vagy e-mail kliens használata nem jelenthet gondot, olyan kis eltéréseket jelentenek MS-os társaiktól. A problémát általában az MS Office okoz, hiszen mára a docx, xlsx, pptx, stb. formátumok de facto szabványok, tehát az adatcsere kompatibilitásnak meghatározói. Másrészt problémát jelent a felhasználók „tudása, gyakorlata” az Office rendszerekben.

Jó hírem van! Lehet eredeti MS Office programcsomagot Linux környezetben futtatni, ez mára egy megoldott probléma. Igaz, nem a legújabb Office csomag elemeit, de a pár évvel ezelőtti kiadások futtatásához a szükséges rendszereket kifejlesztették, tehát nem kell tartani a Windows frissítési igényétől!

Keressen bennünket a megoldásokhoz!

Folytatjuk!