Mi az a ...?

Mi az a Szerver-kliens alkalmazás?
Úgynevezett szerver-kliens módban működik egy programrendszer, ha az adott programnak a felhasználó gépén csak a kapcsolattartó, kiszolgáló felülete fut, azaz a felhasználó által adott feladatokat a szerveren futó program dolgozza fel és nem a felhasználó gépe. Belátható, hogy ez a megoldás a hálózatra kisebb terhelés ad, mert a hálózaton csak a kérések és a válaszok utaznak. A rendszer igen erős és gyors szerver gépet feltételez.

Mi az az Adatbázis szerver?
Adatbázis szervernek nevezzük azt a megoldást, amikor a szerver gépen megosztott könyvtárakba helyezzük el a közösen használni kívánt adatállományokat és a felhasználóknál lévő gépeken futó programok érik el és dolgozzák fel az adatokat. Ez a megoldás nagyobb terhelést ad a hálózatra, azonban kisebb teljesítményű szerver gépekkel is kifogástalanul működik.

Mi az a Domain Name Server, DNS?
A hálózatokban előszeretettel alkalmazzuk azt a megoldást, hogy a gépeket nem a fizikai címük (MAC address, IP cím) alapján keressük meg, hanem minden gépnek adunk egy önálló nevet. Kisebb hálózatoknál is van egy olyan a felhasználó szeme elől elzárt rendszer, ami elvégzi az így adott nevek és hálózati címek megfeleltetését, ún. feloldását.
Az internet világában is így van ez, azonban a feladat egy kisebb hálózathoz képes sokkal nagyobb. Amikor az interneten önálló weboldalt kívánunk létrehozni és tételezzük fel ezt önálló saját gépünkkel kívánjuk megoldani, akkor az internet szolgáltató valamilyen domain nevet kér tőlünk és IP címet kíván adni. Az IP cím lesz a gépünk hálózatbeli címe, a domain név pedig a gépünk neve. Ha cégünk gépét kívánjuk így elérhetővé tenni és a gépünknek cégünk nevét adjuk, akkor például a Pupák Kft. névből a gép neve pl. www.pupak.hu lesz. Ez a domain név valósdomain név lesz, mert valódi számítógépet jelöl.
Ha nem kívánunk saját gépet üzemeltetni azt is megtehetjük. Ebben az esetben keresünk egy olyan céget - például bennünket - ami webhosting szolgáltatást árul. Ez azt jelenti, hogy ez a cég a saját gépén - ami az internetre van kapcsolva - hajlandó megjelentetni a mi honlapunkat - némi ellenszolgáltatásért cserébe - sőt a www.pupak.hu is megoldható, de látszik, hogy ez a domain név nem valós, hanem virtuális, azaz látszólagos. Az interneten böngészőnkkel kalandozva nem veszünk észre semmilyen különbséget a valós és virtuális domain nevek között. Úgy gondolom egy vállalat, cég életében mégiscsak elegánsabb egy www.pupak.hu, mint egy www.freewebpageszolgaltato.hu/pupak név.
Láthatunk olyan honlapneveket is mint például a partner.partnerpont.hu. Ebből a címből az látszik, hogy a partnerpont.hu egy gép és a partner pedig egy aldomain neve.
A DNS szerverek tehát azok az interneten lévő gépek, amik tudják, hogy egy adott domain névhez, milyen IP cím tartozik.
A világon nincs sok "root", főnök DNS szerver, talán hét vagy nyolc. Ha valamelyik kiesik, akkor a többi átveszi a feladatok ellátását.
Fontos a DNS szolgáltatás nem számítógép, hanem egy számítógépen futó program, aminek DNS a neve. Ha egy gépet csak erre használnák, akkor mondhatnánk rá, hogy ez egy DNS szerver. Remélem érthető a különbség.

Mi az a DHCP?
Nagyobb hálózatokban szokták alkalmazni a DHCP szolgáltatást. Ennek az a lényege, hogy a hálózatban lévő gépeknek akkor adnak IP címet (ez az a cím ami alapján a hálózatban megtalálható lesz egy gép) amikor az bekapcsolódik a hálózatba. Ezt hívják dinamikus IP cím kiosztásnak. A hálózatban tehát minden gép összevissza kap IP címet, a fontos az, hogy ne legyen két egyforma. Persze ez így nem teljesen igaz. A DHCP szolgáltatás egy táblázatból veszi a felhasználható IP címeket, amely táblázatokban bizonyos címek kiosztását tilthatjuk, azaz fenntarthatjuk olyan fix hálózati eszközöknek, gépeknek, amelyek címe nem változhat. Ilyen lehet például az a gép, amin keresztül lebonyolítjuk egy helyi hálózatról az internet elérést. Ezt e gépet mindig ugyanazon az IP címen kell elérnünk.
Az internet szolgáltatók is szívesen alkalmazzák ezt a megoldást.

Mi az a Webszerver?
Az internet alapvetően a webszerverekre épül. Ezek azok a gépek, amelyeken Apache vagy más webszerver program fut. A webszerverek tárolják és teszik elérhetővé a honlapok milliárdjait.
A weboldalak szövegeit, képeit HTML (Hyper Text Markup Language) formátumban készítik el. A HTTP (Hyper Text Transfer Protokoll) az az adattovábbítási mód, protokoll, ami ezeket a file-okat képes két gép között továbbítani. A webszerverek ezt a protokollt használják.
A HTTPS a HTTP titkosított változata, amely egy kulcsot használ a kommunikációban résztvevő adatok titkosítására.

Mi az az FTP szerver?
Az FTP (File Transfer Protokoll) szerver arra alkalmas, hogy az internetre kapcsolódó felhasználó file-okat, adatokat tudjon az FTP programot futtató szerver gépen eltárolni, illetve onnan letölteni. Az FTP eléréshez szintén szükség van az FTP szerver nevére, valamint a felhasználó azonosítójára és jelszavára.
Az FTP használatát úgy kell elképzelni, mintha saját gépünkön egy könyvtárat kezelnénk. Óriási előnye lehet olyan esetekben például, mikor egy cég különböző, távol elhelyezkedő egységei nem egy időben végzik munkáikat és szükség van egy olyan közös tárhelyre, ahol ki tudják cserélni adataikat. Fontos ismérve az FTP rendszereknek, hogy egy időben több felhasználó is használhatja.

Mi az az E-mail szerver?
Az E-mail szerver olyan program, ami az internetre kapcsolt gépeken fut és az a feladata, hogy az interneten keresztül az elektronikus levelezést lebonyolítsa. Segítségével létre lehet hozni e-mail fiókokat, amelyeknek van címe, pl.: , amelynek első része a fiók neve - info -, ezt követi egy kukacnak hívott jel, majd annak a gépnek a valós vagy virtuális domain neve, ahol az e-mail fiók található. Minden fiókhoz tartozik egy azonosító és egy jelszó. Ez a két dolog védi a fiókot az illetéktelen hozzáféréstől.
Nehézséget szokott jelenteni a felhasználóknak a számítógépük levelező programjának beállítása. A fentebb említett adatokon kívül általában a következő adatokra lesz szüksége, ha a levelező programját be kívánja állítani:
- a kimenő leveleket küldő szerver nevére, pl.: smtp.serverneve.hu
- a bejövő leveleket kezelő szerver nevére, pl.: mail.serverneve.hu
Ezeket az adatokat szolgáltatójától kérdezze meg.

Mi az a Usenet?
A Usenet egy nyitott levelezési rendszer, ahol a felhasználók híreket, közleményeket, véleményeket tehetnek közzé. Az üzenetek Usenet állományokba rendeződnek és minden fogadásukra kijelölt rendszerhez eljutnak. Úgy kell elképzelni ezeket, mint a lapkiadó vállalatokat. Azok is több helyről fogadják az információkat, azokat rendszerezik, majd továbbítják.
Ahhoz, hogy a Usenetet használni tudjuk szükségünk van egy hírolvasó programra. Ez a hírolvasó program az NNTP (Network New Transfer Protokol) protokollt használja.

Mi az a Levelezési lista?
A Usenet alternatívájaként jött létre. A levelező listákra a webböngészőnk segítségével iratkozhatunk fel megadva a témát - milyen témájú leveleket várunk - és saját e-mail címünket. Ha ezt megtettük, akkor a levelezési listára érkező összes levelet megkapjuk elektronikus postaládánkba.
Feliratkozáskor fontos odafigyelni arra, hogy hogyan lehet a listáról leiratkozni!
Egy ilyen listára való feliratkozás után a napi egy-két levéltől a napi több száz levélig kaphatunk postaládánkba leveleket. Természetesen mi is írhatunk levelet a témához hozzászólva.

Mi az a Fórum?
Sok internet oldalon találhatunk Fórumot. A Fórumok alkalmasak arra, hogy a felhasználók általuk létrehozott témákban hozzászólásaikat tegyék közzé, azonban ezek a hozzászólások nem elektronikus levelek formájában terjednek, hanem a Fórum honlapján lesznek olvashatók. Ezek a honlapok tehát dinamikusak, valamilyen Fórum programrendszer szolgálja ki őket.
A Fórumokban tehát új témákat nyithatunk, adott témák leveleit olvashatjuk és hozzászólhatunk.

Mi az a Firewall?
Az elnevezés tűzfalat jelent, de nem a hagyományos értelemben. Ez a tűzfal arra való, hogy egy az internetre vagy általában bármilyen hálózatra csatlakozó gépet megvédjen a támadásoktól.
Miért és hogyan akarják megtámadni a gépeinket?
- adatok elérése, olvasása, törlése, beszúrása
- bizalmas információk elvesztése, meghamisítása, olvasása (gazdasági verseny)
- zavarok okozása a hálózati rendszerben (vírusok, férgek, szabotázsok)
- tekintélyvesztés a nyilvánosság előtt
- kémprogramok bejuttatása egy rendszerbe (Spyware, Dataminer, stb.)
- hamis azonosság színlelése, más azonosítójának illetéktelen használata, a rendszer szolgáltatásainak jogosulatlan használata
- levelezési rendszerek elleni támadások (e-mail vírus, fertőzött csatolt file-ok, Re vírusok, spam)
A feladat láthatóan sokrétű és királyi út nincs. A fejlődés "folyamatos", ezen azt kell érteni, hogy a támadók egyre újabb és újabb módszereket fejlesztenek, a védelmezők pedig egyre újabb védelmi technikákat kénytelenek kidolgozni.

Mi az a Rendszerfelügyelet?
Rendszerfelügyeletnek nevezzük azt a tevékenységet, ami egy adott hálózat működését, üzemelését ellenőrzi, szükség esetén beavatkozik, a hálózat felhasználói részéről érkező igényeket értékeli és előre kialakított szabályrendszer szerint teljesíti vagy megtagadja, ellátja akár feladat megosztott formában a rendszer központi adattárainak előre meghatározott sűrűség szerinti mentését, összeomlás esetén elvégzi a rendszer helyreállítását.
Általánosságban elmondható, hogy kisebb rendszerek esetében (5-250 gépes hálózat) a szerverek rendszerfelügyeletének sok részlete automatizálható és elegendő külső cég megbízása az előre nem látható események kezelésére, igények teljesítésére. Ez azért fontos megállapítás, mert egy megfelelően felkészült rendszergazda bére igen magas, így sok esetben gazdaságilag indokolatlan a foglalkoztatás.

Mi az a Távfelügyelet?
Távfelügyeletnek nevezzük az előző pontban tárgyalt rendszerfelügyeleti tevékenységnek azt a módját, amikor a hálózat rendelkezik internetes kapcsolattal, és ott a megfelelően titkosított módú külső hozzáférés biztosított a "rendszergazda" számára. Igy távolról képes a feladatait ellátni. Természetesen ilyenkor is előfordulhat teljes összeomlás, ilyenkor a rendszergazda a helyszínen megjelenve hárítja el a problémát.